Mátraszőlős – Nyerges-tető – Hármashatár-hegy – Kerek-bükk – Tepke – Mátraszőlős (2024.12.21)
A Cserhát ötszázas csúcsai túramozgalomban, a Cserhát keleti részén, maradt három csúcs közel egymáshoz, amiket még nem kerestünk fel. Mindenképpen télen akartuk felkeresni ezeket a csúcsokat, mert ilyenkor kevesebb a növényzet, kevesebb bozótharcot kell megvívnünk, amíg feljutunk a csúcsokra. Sokat gondolkodtunk, hogy merről közelítsünk, mert ezekről a csúcsokról nincs kilátás és szerettünk volna valami izgalmasabb célpontot is berakni a túrába. Adta magát a Tepke, ahol a kilátóból alaposan körül tudunk nézni. A nagybárkányi, garábi és mátraszőlősi indulás is felmerült. Végül Mátraszőlőst választottuk, mert az a legkönnyebben megközelíthető autóval, és egy nagyjából 20km-es körrel végig tudjuk járni az összes tervezett csúcsot úgy, hogy még sötétedés előtt visszaérünk az autóhoz.
Korán indultunk, mert december lévén hamar sötétedik. Mátraszőlősön felmentünk autóval az autóbusz fordulóig. Fél 9 körül parkoltunk és indultunk el a kék Mária jelzésen. Hamar kiértünk a faluból. A szántóföldeken remek kilátás várt ránk, mind a Mátra felé, mind a Cserhát felé.
Hamarosan a Rákóczi-kápolnához érkeztünk, ami egy vízmosás túl oldalán volt. Szerencsére közel volt egy átjáró, így könnyen meg tudtuk közelíteni. Szépen rendben tartott kis kápolna ez. Megkerestük a mátraszőlősi multi geoláda itt elrejtett pontját. A Mária jelzésen folytattuk az utunkat, majd az egyik kanyarban letértünk róla és egy jelzetlen úton, meredeken megindultunk a csúcsok felé. Kicsit izgultunk, hogy vajon lesz-e végig jól járható út vagy egyszercsak elfogy alólunk, de szerencsénk volt, könnyen feljutottunk a kék turista jelzésig. Közben több helyen megálltunk kicsit lihegni és megcsodálni a Mátra felé a kilátást.
A biztos pont az OKT jelzése volt, kicsit mentünk rajta, majd letértünk, mert már közel voltunk a Nyerges-tető csúcsához. Ahogy számítottunk rá, innen nincs kilátás semerre sem. A GPS segítségével, a fára felfestett számokat viszonylag könnyen megtaláltuk, de elég nehezen olvashatók már. A következő célpontunk a Hármashatár-hegy 519 méter magas csúcsa, alig 800 méterre. Egy ponton azt gondoltuk, hogy megtaláltuk a csúcsot, de a számot sehogy sem találtuk. Kicsit csalódottan kóricáltunk a környéken, míg kicsit odébb egy vödör volt felkötve egy fára. Odamentünk megnézni, hogy ez miért van így. Ez nem derült ki, de ezen a fán volt a szám.
A következő csúcs a Kerek-bükk volt, ami 569 méter magas és nagyjából 1 kilométerre volt tőlünk. Itt is könnyen megtaláltuk a csúcsot és kisvártatva a számot is egy fára felfestve. Ezzel teljesítettük a minimum tervet, most már a saját kedvünkre túrázunk. Visszamentünk az OKT jelzésre, ami itt a Cserhát keleti gerincén vezet végig, elmentünk a Négyfenyői menedékház mellett és utána még jópár további csúcsot meglátogattunk, amiknek a számait már a kéktúra teljesítésünkkor összegyűjtöttük.
Egy óra után értünk fel a Tepkére és másztunk fel a kilátóba. Nagyon szép volt a kilátás a Mátra felé és a Cserhát nyugati része felé is. A kilátó tövében lévő padoknál pihentünk és a kajáltunk. Visszasétáltunk a kék jelzésen a Garábi-nyeregig, ott letértünk a kék plusz jelzésre, hogy azon menjünk le Mátraszőlősre.
Az út keresztül vezetett egy mezőn, ahonnan ismét a Mátra vonulatait tudtuk megcsodálni. Elmentünk egy minimalista vadászles mellett is, ami feltűnően hasonlított az úszómesterek megfigyelő állására. Nem is tudtam, hogy ezek rokonszakmák.
Beértünk egy kicsit vadregényesebb területre az erdőbe. A térkép is szaggatott vonallal jelzi itt az utat. Elmentünk a Függő-kői-barlang mellett és a magát a Függő-követ is megnéztük. Nagyon izgalmas ez a helyszín, érdemes volt felkeresni. Itt is volt egy pontja a geoládának, természetesen azt is megkerestük.
A falu fölött egy kis tó van, ami mellett egy jó magas kőfal van. Nem véletlenül, mert közvetlenül mellette van a felhagyott Bazaltkő-fejtő. Közel volt az alapanyag, amiből megépítették a falat. A kőfejtőben van a geoláda utolsó pontja. Innen lefelé menetben örültünk, hogy nagyjából fagyos a talaj. Teljesen jeges volt az út, amin keresztül kellett menni, nem nagyon volt lehetőség kikerülni. Még így is sárosak lettünk egy kicsit. Ha ez felolvad hatalmas nagy dagonya lehet itt. Nem is értem, hogy lehet olyankor keresztül menni. Ha már erre jártunk megkerestük a Hévíz-forrás kifolyóját is. Nem lehetett lemenni hozzá úgy, hogy szárazlábbal merítsünk belőle, így nem tudjuk, hogy milyen a vize. Itt már gyakorlatilag bent voltunk a faluban. Még sötétedés előtt, fél 4 körül értünk vissza. A tisztesség kedvéért bementünk a kocsmába, ittuk valamit, aztán hazaautóztunk.
Nem volt könnyű megtalálni ezeket az 500 méter fölötti csúcsokat. Ahoyg számítottunk rá, sajnos nem túl látványos pontok, viszont így, hogy össeköttük a Tepke-kilátó és a Függő-kő meglátogatásával, sikerült egy nagyon szép és izgalmas túrát összehoznunk. Ráadásul az időjárás is kedvezett nekünk, egész nap ragyogó napsütés volt és a hőmérséklet 0 fok közelében mozgott, nem volt nagyon hideg és az útvégi dagonyázástól is megszabadultunk. A Cserhát Ötszázas Csúcsai túra mozgalomból, már csak egy csúcs marad, azért még visszajövünk valamikor.