Pléska-szikla – Tamásvár-bérc – Gór-hegy (2024.02.17)
A Börzsöny északi részén a Pléska-szikla és a Tamásvár-bérc viszonylag közel van egymáshoz és egyikhez sem vezet jelzett turistaút. Ezeket a helyeket mindenképpen télen akartuk felkeresni, amikor pihen a természet és kevesebb bozótharccal tudunk átkelni az erdőkön. Az időjárás jelentés azt mondta, hogy délutánra érkezni fog egy kis eső, ezért igyekeztünk korán elindulni. Nem volt nagy táv, amit meg kellett tennünk, de nem tudtuk, hogy a jelzetlen utakon hogyan fogunk haladni.
A Halyagos túránkon, már felderítettük a Kemencei-Nagy-völgy és a Csarna-völgy találkozásánál a parkolási lehetőséget. Most is itt álltunk meg, az Erdész-emlékműnél. Az autó mellett közvetlenül ott nyílt egy csokor hóvirág. Reméltük, hogy találunk még ma máshol is hóvirágot, de nem így lett.
Szép napsütésben indultunk el az aszfaltos úton Diósjenő felé. Az út mellett már kinyílt mogyoróbarkákat láttunk. Elhaladtunk a Gyeplős-kút mellett, ami remek pihenő, piknikező hely lehetett régebben, most eléggé el van hanyagolva. A kút vize is zavaros volt, nem szívesen ittam volna belőle. A Dosnyai-rakodóig mentünk ezen az úton, ahonnan szép kilátás volt a Dorottya-bérc vonulata felé.
Áttértünk egy erdészeti útra, ami régen vasút volt. Lassan emelkedve, kanyargósan vezetett fel a Pléska oldalába. A második éles jobb kanyarnál torony iránt megcéloztuk a Pléska-sziklát. Kisvártatva egy vadkerítés állta utunkat, szerencsére volt rajta egy nagyobb luk, ahol könnyen átmásztunk és mentünk tovább a szikla felé. Ahogy a közelbe értünk, megint ott volt a kerítés, úgyhogy ismét átmásztunk rajta és felkapaszkodtunk a Pléska-szikla tetejére az északi oldalon. Még így lombkorona nélkül is csak egy kicsi részen volt kilátás a tetőről. Fent mentünk át a szikla déli részére. Kerestük a pöttyöket, de nem találtuk őket. a szikla déli részén találtunk egy fehér négyzetet a fán, mintha az lenne a pöttyöknek előkészítve. Nagyon szép szikla alakzatok vannak itt fent.
Pihenő után, a sziklát nyugatról kerülve indultunk el lefelé. Úgy döntöttünk, hogy nem a kanyargós úton megyünk le, hanem toronyiránt. Persze megint találkoztunk a kerítéssel, úgyhogy megint átmásztunk rajta. Ezen a részen bevált a taktikánk, így voltak vadrózsák, szedrek, amik próbáltak minket marasztalni, de ki tudtuk őket kerülgetni. Nyáron nehezebb dolgunk lett volna. Az erdészeti útra kiérve a Dosnyai-rakodó felé fordultunk és majdnem le is mentünk odáig.
Amikor a Pléskára mentünk, már akkor hallottuk, hogy favágók dolgoznak a környéken. Amikor elfordultunk a Tamásvár-bérc felé vezető útra, akkor találkoztunk is velük. Bementünk a Dosnya-patak völgyébe. Amikor az erdőszeti út egy nagy kanyart tett balra, akkor mi nem kanyarodtunk vele, hanem mentünk tovább a völgyben. Erre is jártak fát vágni, a munkagépekkel kijárták az utat, ami elég sáros volt. Azért gond nélkül fel tudtunk menni rajta. Balra bekanyarodtunk a Felső-Tamásvár-völgybe. Itt már nehezebben haladtunk, mert elég meredek volt az út. Felkapaszkodtunk egy darabon, majd toronyiránt megcéloztuk a Tamásvár-bércet. Közelről nagyon meredekek voltak a sziklák, nem tudtunk rájuk felmászni, ezért elmentünk az oldalában addig, amíg találtunk egy olyan helyet, ahol fel tudtunk menni. Innen sokkal jobb a panoráma, mint a Pléska-szikláról. Miközben felkapaszkodtunk ide, befelhősödött az ég.
Ugyanazon az úton mentünk vissza a Dosnyai-rakodóhoz, mint amelyiken feljöttünk. Miután elindultunk lefelé, az eső is elkezdett esni. Felvettük az esőkabátokat és mentünk vissza az autónkhoz. Nagyjából egy óra alatt értünk vissza. Közben arról beszélgettünk, hogy megkeressük-e még ma a Gór-hegyen a pontot, vagy hagyjuk későbbre. Az autóba beülve még mindig esett az eső, de azért úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a Gór-hegyet is meghódítani. Idefelé úton kinéztük, hogy Vámosmikola és a Nagybörzsönyi elágazás között, Istvánmajornál tudunk parkolni. Amikor leparkoltunk pont nem esett az eső. Megkerültük a majort és egyenesen elindultunk a Börzsöny és a Gór-hegy felé.
Amikor odaértünk, balról kerültük a hegyet, hogy minél kisebb bozótharccal fel tudjunk menni a tetejére. A pontok a hegy túlvégén vannak. Ehhez át kellett gázolnunk egy bokros területen, de utána kijutottunk egy lekaszált részre, ahonnan szépen lehetett látni a Börzsönyt. Végül a pöttyöket is megtaláltuk egy már kidőlt oszlopon egy bokor tövében. Még megkerestük az itt lévő geoládát is és utána visszamentünk, szintén a bozóton keresztül. A visszafelé úton már kisütött a nap, így tudtunk még egy napos képet készíteni a Gór-hegyről.
Ezen a túrán három pontját kerestük meg a Börzsönyi Várak túramozgalomnak és ezzel az északi részről minden pontot felkerestünk. Izgalmas volt a Pléska-szikla és a Tamásvár-bérc pontjait megkeresni a jelzetlen utakon. Érdekes helyek, bár a Pléska-szikláról nincs kilátás. A Gór-hegyet is érdemes volt felkeresni a szinte alföldi tájból kiemelkedő kicsi csúcsát. Nagyon szép ebből a szögből a Börzsöny látványa.