A reggel lassabban indult, mint tegnap. Elmentem a boltba kiflit venni, de elsőre visszapattantam, mert 5 Euró alatt nem lehet bankkártyával fizetni. Másodjára vittem pénzt és így már sikerült a beszerző program. Lassú készülődés, kaja, pakolás után, autóval indultunk Cingovba. 10 órakor indultunk el a sárga jelzésen a kilátóhoz. Durkorecben is van sör és Kofola automata és még olcsóbb is, mint a Klastoriskón. Van egy 3D-s térkép, amin pont rajta van a Sokolia Dolina, remekül látszik, rajta, hogy mennyire meredek a hegy a 75 méteres vízesésnél.
Reggel esett az eső, nagyon párás melegben kapaszkodtunk felfelé, csöpögött rólunk az izzadtság. Most is meglepett minket a Tamás szikla látványa. Hatalmas, vízszintes szikla plató, ami csak úgy kinő az erdőből. Először elnéztünk a Magas-Tátra irányába, de sajnos felhőben volt. Aztán elkészítettünk pár tucat kötelező felvételt. Szerencsére nem voltak nagyon sokan, így volt olyan időszak, amikor nyugodtan tudtunk fotózni.
Pihenő után, a zöld jelzésen meredeken lementünk a Hernád völgyébe. A folyó mentén indultunk a Letanovsky Mlynhez. Az első hídig egész békés volt az út, csak néhány helyen voltak láncok, hogy a sziklákon biztonságosabb legyen az út. A híd és a malom között voltak sziklatálcás helyek, ráadásul most lefelé kellett rajtuk menni, ami egy kicsit nehezítette az utat.
Egy óra körül érkeztünk meg, leültünk a büfében, vettünk italokat és a saját kajánkat fogyasztottuk. Azt mondta az időjárás előrejelzés, hogy 2 órakor eső lesz. Gyönyörűen sütött a nap, nem nagyon értettük, hogy mire gondoltak a meteorológusok.
Elindultunk visszafelé, ugyanazon az úton, ugyanolyan izgalmas volt az út, viszont közben elkezdett dörögni az ég. Nem nagyon aggódtunk, az eddigi esők is elkerültek minket. Visszaértünk a Tamás sziklás elágazáshoz, most nem mentünk fel a szikla tetejére, hanem egy kicsit mentünk a zöld jelzésen, hogy a patak mentén jussunk vissza Cingovba. Itt még volt egy sziklás láncos rész, amin leereszkedtünk a Biely potok völgyébe. Innen már sima út vezet be a faluba. Na ekkor, pont amikor elhagytuk az utolsó lácos szakaszt, akkor kezdett el esni az eső. Egyre jobban és jobban esett, még egy kicsi jégeső is volt. Felvettük az esőkabátokat, de így is durván eláztunk. Szerencsénk volt, hogy nem a sziklákon, sziklatálcákon kapott el minket ez a brutál eső. Így esőben is felnéztünk, megkerestünk alulról a Tamás sziklát. A Hernád gyalogos hídjáról is körülnéztünk, láttuk a régi, széles, betonhíd romjait.
Mire beértünk a parkolóba, már teljesen elállt az eső. Jókat nevettünk azon, hogy kinek milyen száraz folt maradt a ruháján. Csurom vizesen ültünk be az autóba, így mentünk Iglóba a Billába vásárolni, hogy feltöltsük a készleteinket. Amikor végeztünk, kimentem a napra, hogy egy kicsit száradjak, de esett az eső a napon, tiszta április volt. Haza autóztunk, húztunk száraz ruhát, kiteregettük a vizeseket és akkor megint jött egy hatalmas zuhé, de szerencsére mi már fedett helyen voltunk. Szuper jó pihenőnap volt.